2014. július 2., szerda

Na szóval az úgy...



... történt, hogy egy kedves kismadár ma a fülembe csivitelte hogy a munkatársaim keddi napon, kaptam 20.000Ft. plusz pénzt, amiből engem szépen kihagytak.
Ilyenkor érzem azt hogy megéri napi 12 14 órát dolgozni. Mikor kicsit morogva megkérdeztem a főnököt csak az volt a válasz hogy mi már 30 40 éve dolgozunk itt te meg csak 7 éve.
Azonnal tettem fel a kérdést hogy mi van azzal a munkatárssal aki 8 és fél éve dolgozik itt, ő beleesett ebbe a korhatáros dologba?
Jött a válasz ami engem mély megnyugvással és nyugalommal töltött el.
Igen.

Olyan jó hogy az emberek ilyen őszinték egymással, nincs titkolózás, nincs függöny mögött a sötétben megkötött alku, nyíltan és őszintén beszél mindenki mindenkivel, el van ismerve az ember....

Most végre ott tart a világ ahol már régóta tartania kellene.

Nem hittem hogy én is megélem még ezt a dolgot és részese lehetek ennek a felemelő 108°-os váltásnak.

Ironikus bejegyzés....


1 megjegyzés:

  1. "A krvstnt!" - bocs... rögtön ez ugrott be. Ami a csendőr mond, mikor a lekváros gombósokat meglátta a szuronyon :/

    VálaszTörlés