Hajónapló, csillagidő -309970.9 napi bejegyzés.

Ezen a héten szerdán volt a huszonkilencedik születésnapom. Ez is eljött, már most a napok fogyásával trappolok a harminc felé. Röpül az idő.

Meglepetésemre, nagyon de nagyon sokan felköszöntöttek, gondoltam azért hogy a családomnak meg pár embernek az eszében van e nemes dátum, de nem gondoltam azt hogy egész nap csörög majd a telefonom a sok hívástól, meg zizeg a sok sok sms-től, nembeszélve a facebook üzenetekről. Munkahelyen a kollégáimnak meg sem említettem mert megvallom őszintén nekem se volt eszembe a napi 12 órázás valahogy ezt az infót elég hátra tette az agyam a fontossági listámon. Szerdai napom amúgy is szoros volt, 3 gyűlésen is részt kellett vennem, 2 értekezlet után mondtam a polgármesternek hogy irány valami étterem, vagy kifőzde esetleg pékség, mert nagyon éhes vagyok. Be is mentünk egy kis városka éttermébe ahol a pincér fiú.... hogy is mondjam.... nagyon az esetem volt, plusz pont volt hogy olyan de olyan szűk nadrág volt rajta amiben minden jól kivehető volt, főleg a formás feneke. Szegényt ugráltattam is abban a fél órában amíg ott voltunk. 

Nem szabadulva a szerdai éttermi sokk hatástól, ma tesómmal meg a barátnőjével a karácsonyi vásárlást le is tudtuk és meginvitáltam őket egy ebédre, és lássatok csodát pont abba az étterembe mondtam hogy menjünk be ahová szerdán is betértünk, nagyon dobogott a szívem hogy a pincér srác bent legyen. Imáim meghallgatásra találtak, ismételten ő szolgált ki minket. Kapott is borravalót tőlem rendesen, tesóm szerint egy kicsit nagyon sokat is, de hát na....

Azóta is keresem a neten hogy ki is lehet ő, az étteremnek nincs külön profilja a neten, a srácot meg Szabinak szólították, de kezdek elbizonytalanodni hogy ez a név nem hozzá tartozik, mert a pultba nem láttam be lehetett ott még más fiú is bent.

Csütörtökön kaptam levelet a vodafone-tól amiben felköszöntöttek. Eddig ilyet nem kaptam nem tudom azóta se mire vélni a dolgot, és kaptam ezt úgy hogy 2006 óta nem vagyok vodafone-os.

Ez volt benne.

Jövőhéten előzetes terveim szerint hétfőn és kedden dolgozom, kedden csak délig. Karácsonyi ajándékot nem vettem senkinek, Meglesz a szokásos karácsonyi családi ebéd nálunk és ezzel mi maximálisan beérjük, nagyon összetartó család vagyunk, de ritkán tudunk mostanában együtt lenni még ha csak egy ebéd idejére is. Azután jó lenne valamerre kimozdulni, de nem itt helyben szeretnék mert itt nincs már jóformán senki akivel tudnék csak úgy semmiről beszélgetni. Vágyom már nagyon egy olyan beszélgetésre amiben nem kérnek tőlem tanácsot, nem kérnek meg valamire, vagy nem kérik ki a véleményen az életükben felmerült kérdések és problémák megoldására. Blogra is nagyon kevés időt szántam mostanában, letöltött könyveimmel is el vagyok maradva, a terveim között szerepelt egy út a megyeszékhelyre is, de úgy látom már abból sem lesz semmi. Mert akihez mentem volna nem ér rám, ami érthető is, úgy nézz ki kapcsolatba bonyolódik végre valakivel, és nem akarok elvenni tőlük egy percet sem abból az időből amit együtt tölthetnek. 

Ezen a gondolatmeneten túllibbenve fel is mentem romeora megnézni a leveles ládámat és megnézni a felhozatalt, a levelesládámban volt 2 döglött levél, meg egy aktív ami csak pár napos, amiben egy 32 éves férfiú jelzi hogy munka miatt a megyeszékhelyen tartózkodik pár hétig távol a CSALÁDJÁTÓL, ezt muszáj volt nagybetűvel írnom és vágyik egy kis kalandra. Borzasztó. Vagyis a tudat....

Jó éjt, Dalarann