2014. szeptember 15., hétfő

Nyári szünet vége.

Nem is tudom hol kezdjem a mondandómat. Egy jó ideje hanyagolom a blogom, az emailekre se nagyon válaszolgattam amiért itt és most kérek bocsánatot és köszönöm meg mindazoknak akik a hallgatásom ellenére is vették a bátorságot és a klaviatúrájukat és írtak nekem.
Köszönöm nektek.


Nem is tudom hol kezdjem annyi gondolat és érzés kavarog most bennem, van ebben jó és rossz is, de kezdem egy jó hírrel, jelentkeztem képviselőnek és fel is kerültem a szavazólapra, ha minden jól megy akkor lehet hogy képviselő lesz belőlem, de ha nem kerülök be a testületbe az is egy jó hír nekem mert akkor tisztán és világosan látok egy más utat amit járnom kell.
Ha a lakosság úgy gondolja hogy a 8 és fél alatt nem tettem le semmit az asztalra akkor ne szavazzanak be és akkor elhagyom a kis községünket és szerencsét próbálok máshol és másban, de előtte felmondom egyik munkahelyemen a másikat azért megtartom egy ideig hogy legyen TB- biztosításom és hogy valamiből tudjam fedezni a jogosítványom megszerzését.


Tehát bármit is hozzon az élet én azt el fogom fogadni és nem megpróbálok hanem alkalmazkodni fogok az adott helyzethez. Mert sajnos gyorsan telnek az évek, úgy szálnak el mint ősszel a fák elsárgult levelei. Erre hétvégén kaptam megerősítést.
Voltam 10 éves osztálytalálkozón, ami szombaton került megrendezésre. Sajnos a 32 fős osztályból csak 14 en jöttek el ami nekem kicsit fura volt de megértem ha valami munkája vagy család miatt nem tud eljönni, de pont azok ne érjenek rá akik épp abban a nagy városban élnek, laknak, dolgoznak ahol megrendezésre került az egész banzáj. Még most se értem a dolgot.... vagyis értem.
Az osztályközösség olyan volt amilyen, de ez már a múlt, ezen mindenkinek felől kellene emelkedni, szerintem. Gondoltam én ezt a találkozó előtt, aztán valami bennem is nagyon de nagyon eltört.
Beszélgettünk az elején hogy kivel mi történt eddig, család, barátok, munka gyerekek stb. Aztán az egész átment egy kinek van több pénze beszélgetésbe, kinek van armani órája, ki hogy van felöltőzve stb. Jó nem csinálta ezt mindenki de elég volt egyikünknek felülni erre a szekérre naná hogy egy csomóan követték is, aki pedig nem szált fel azt meg jól felrángatták. Nem vagyok egy nagy ivós sőt semmilyen ivós nem vagyok, de egy idő után éreztem hogy csitt nekem mert baj lesz, ezért kértem a pincértől egy baileys-t.... aztán még egyet....majd még egyet. Egy ideig bírtam a dolgot, de aztán amikor egyik osztálytársam a másiknak azt mondta hogy te most azt mondod hogy egy hulladéklerakó telepen vagy vezető. vagyis guberáló, akkor bennem ott valami eltört :D 


Csak füleltem és kérdeztem hogy te srác jól hallottad mit kérdeztek? Igen volt a válasz jól hallottam. Egyszóval tök gáz lett az egész egy idő után, mert ment a verseny ki keres jobban a másiknál... Szóval ez a része űberbrutálgáz volt, és kezdte az egészet az a srác akit eddig még kedveltem is, de ezen az estén nagyon leírta magát nálam, ha őszinte akarok lenni még egy kis haragot is érzek iránta jelenleg. 
A szerencsétlenjét hallgattuk egész este hogy ő tanár meg most egyetemre is jár mert a KLIK fizeti neki a tanulmányait, vagy egy felesége 2 gyereke, armani órára telik neki amire megjegyeztem hogy utánzat, le is főtt rendesen, ja és egy kép nincs a 2 gyerekéről se a tárcájában se a telefonjában. Mikor kértem hogy mutasson már egy képet a kis családjáról akkor az volt a választ hogy van fent a facen az asszony tesz fel eleget. Nem is értem az ilyen embert meg van mindene amire az emberek nagy százaléka vágyik és még elégedetlenkedik meg lenézi a másikat aki nem fér be az ő skatujájába. Le kell nyugodnom, mert idegből nem tudok írni. Na szóval ezeket a kis malőröket leszámítva jó volt a többséggel találkozni. A vacsora vegyes tál volt aztán arról szedett mindenki azt amit a fogára valónak talált. A vendéglőből átmentünk egy rom kocsmába, ahol egy jó pasit se láttam, vagyon nagyon bamba voltam, vagy a rom kocsmában nem csak a berendezés rom hanem az emberek is roncsok. Jajj erről jut eszembe vártam a kérdésüket hogy nekem a barátnő vagy feleség dolog hogy áll, de egy ideig nem érkezett felém ilyen kérdés, meg is nyugodtam hogy lehet meg is úsztam a dolgot, de sajnálatomra egyik srác betalált a kérdésével... mi a helyzet a csajokkal, van barátnőd? Enyhén spiccesen mosolyogva a következőt válaszoltam: Igen van, szépen ki van mosva le van engedve és összehajtogatva be van téve az ágyneműtartóba. Pár másodperc csend majd röhögésbe kezdett mindenki és ezzel le is szereltem őket. 
Egyik volt kolis szobatársam ha egy picit iszik elkezd fogdosódni, vagyis markolássza a többiek fenekét. A srácot úgy képzeljétek el mint Conchita Wurst, mármint olyan borostával és fekete kerete szemüveggel. Mikor mindenkit végigmatatott közölte hogy még mindig nekem van a legjobb seggem, na mondom ezért meghívhatsz valami italra :D Ez volt ez este egyik legszebb bókja, ja és az hogy 23 évesnek néztek a többiek között, mert a biztonsági ember a szórakozóhelyen megkérdezte hogy hová megyünk, mondtuk hogy befelé mert osztálytalálkozónk van majd megkérdezték hogy én is velük vagyok mert korban nem úgy tűnik nekik, aztán még a táskámba is belenéztek hogy csak azért is kötekedhessenek.

Ú még mindig mérges vagyok a volt oszt társamra nevezzük G. nek :D Félelmetes.... ez most majd eltart nálam pár napig sajna. Este 9 órától őt kellett hallgatni hogy kivel hol mennyit hányszor mekkora volt a melle stb. megölte a bulit.....


Vettem egy jó átmeneti kabátot a zara-ban aminek örülök nagyon, mert egész nap mondták a munkatársaim hogy milyen jó, így nézz ki:









Elmúlt hónapokban vettem jó pár könyvet de mind itt vár a laptopom mellett arra hogy olvassam őket, nem kötött le az olvasás sem, amit leültem vagy feküdtem olvasni éreztem hogy egyre több feszültség gyülemlik fel bennem, elkezdett járni a lábam, előbb csak az egyik aztán a másik is, majd már odáig fajult a dolog hogy fel kellett állnom mozogni, mert éreztem hogy nem tudok tovább egy helyben maradni, így nagyon nehéz olvasni lássuk be. 

Próbáltam a munkahelyi streszt meg az életben adódó streszt levezetni vagy kint hagyni a ház előtt, de nem sikerült. Töltöttem le jóga dvd. ket de azok meg nem érnek egy darab száraz falevelet sem, könyvben meg nem olyan jó, mármint a könyv jó de olvasni is meg csinálni is a gyakorlatokat nem egy könnyű feladat és még ez is csak jobban idegesített. 


Nyár elején elkezdtem egy sráccal levelezgetni de a végén nagyon bele éltem magam és nem vettem észre a jeleket, mármint hogy a másik nagyon nem akar tőlem semmit csak udvariasságból nem hajtott el. Aztán próbálkozott az egy mondatos válaszokkal, majd az egy szavasokkal aztán értettem belőle és békén hagytam.

Az osztálytalálkozó végkifejlete nálam az lett hogy valami egyetemet vagy fősulit megpróbálom majd, meg a mai világban egy diploma szinte nem jelent semmit, de ha nincs akkor úgy megnézik az embert. Meg kell majd néznem hogy a régi rendszerben szerzett érettségimmel mit is lehet kezdeni. Mert nem tom kell e tennem szintemelőt vagy más tantárgyból is kell e tennem érettségit. Ennek még utána kell járnom és el kell döntenem hogy ha megyek akkor mire is akarok menni, mit akarok tanulni, és hogy a levelező az jó választás e nekem, ezeknek még utána kell járnom. Az is baj hogy egy villamosmérnöki diplomának is örülnék, vagy valami szociológiás vagy pszichológiás se lenne rossz, vagy felnőtt képzős dolog is jó lenne. Viszont a pénzügy annyira nem izgat hiába szereztem egy pénzügy számviteli ügyintézői végzettséget. Kereskedelem megint nem mozgat meg bennem semmit. bár valami infós dolog jó lenne, de ezen a területen is ha fel is veszik az embert legtöbbször olyan főnököt szerez az ember aki nem ért az infóhoz és csak cseszteti egész nap az ember fiát.

De ez még a jövő zenéje egyelőre.

Ja és egy tartozásomat szeretném rendezni a múltkor írtam hogy egy sráccal sétáltam aki nagyon rám van kattanva, vagyis ha nincs senkije jó lennék neki én is, de ez nálam nem pálya, Szóval készítettem naplementés képeket. ezeket most meg is osztom veletek:




JA és 250. bejegyzés.!!!



Dalarann

2014. augusztus 10., vasárnap

Kedves elhanyagolt, blogom....

.... ma este 2 és fél órát töltöttem a kádban fekve.
Gondolkodtam.
Rájöttem a kádban fekve arra hogy a blogomat is jól elhanyagoltam, a levelekre se néztem már rá jó ideje.
Hanyagság, lustaság, nemtörődömség stb. van a háttérben.
Mókuskerékben élem az életem, minden reggel felkelek, elmegyek dolgozni, vagyis rohanok a kis kerekemben.... csak tudnám hogy hova.

Szerveztem 5 évvel ezelőtt érettségi találkozót, most várnám a többieket hogy ők szervezzék meg a 10 évest. Sajnos eddig eljutottak a facebook-on az esemény létrehozásához, és kineveztek fő szervezőnek, hát szép.
Tiszta ideg vagyok emiatt, amúgy alig fognak eljönni mert mindenki tele van terhes nőkkel vagy házasodik, vagy most született gyerekük, fantasztikus lesz így. Nekem már nincs is kedvem se elmenni se szervezni.

Pedig vártam már ezt a találkozást a többiekkel, de így azt a maradék kedvemet is elvették ami eddig volt.

Tesóm szervezne augusztus 22.-ére egy Egri utat, 3 nap és 2 éjszaka, de nem sok kedvem van erre se elmenni, mert jön tesóm meg a barátnője + anyám. Ja és tesóm barátnőjének a keresztszülei és nekik a gyerekeik. Így nincs kedvem menni, főleg úgy hogy strandra is mennének, én meg nem szeretek más levében úszkálni, vagy azt lesni kik néznek engem, van egy kis testkép zavarom, szóval pluszban nem keresem magamnak a bajt :D Bár még van 2 hét addig, még meggondolhatom magam, de csak azért kimozdulni hogy sajogjon a szívem a bejövős srácokat nézegetve.... felesleges.

Szar az életem, tudom elcsépelt ez kedves blogom, de mostanában semmi jó sem történt velem. Találkoztam a rég eltaszított K. val is, aki azóta szakított barátnőjével, és aki segfejebb lett mint volt, szóval vele se tudok mit kezdeni. Akkor még előkerült egy másik srác is aki druszám, de sajnos ő se beszélgetni szeretett volna, én meg többet nem akarok tőle, ezért ő rövidre is zárta a dolgot azzal hogy akkor szevasz én nem akarok tovább beszélgetni. Legalább séta közben láttam meg fotóztam egy szép naplementét amit ha lesz lelki erőm feltöltöm a gépre és felteszem a blogomba is.

My Mad Fat Diary jó sorozat aki teheti töltse le és nézze meg.

alone animated GIF

Dalarann


2014. július 14., hétfő

Irány aludni.

.... én meg este a kispárnámat ölelgetve alszom el... és a kispárnának nincs ilyen jó feneke.


Dalarann

2014. július 10., csütörtök

Utazás...

... végre kimozdultam.
Elhagytam elefántcsont tornyomat és elutaztam a megyeszékhelyre, ahol csíllpaítandó lelki bánataimat, vásárlásba és pénzkőltésbe kezdtem.
Vettem jó pár inget, pólót, nyakkendőt, 6 doboz parfümöt. 
Jót kajáltam.
22 évesnek mondott egy csaj.
Egy másik csaj pedig meghívott egy finom kávéra.
A Newyorkerben meg egy másik csaj segített nyakkendőt választani.

Kezdem érteni hogy miért szereti őket pár hetyó fiú.

Azt sajnálom hogy csak 1 ismerősömmel találkoztam.

Pedig azt hittem hogy több is van.

Na mind1 ezen majd változtatunk.

Húú, annyi de annyi jó pasit láttam hogy csak na. De egyiket se kaptam meg...






Ja és 17 emberen rajta volt a szandazokni combo.


Dalarann

2014. július 2., szerda

Na szóval az úgy...



... történt, hogy egy kedves kismadár ma a fülembe csivitelte hogy a munkatársaim keddi napon, kaptam 20.000Ft. plusz pénzt, amiből engem szépen kihagytak.
Ilyenkor érzem azt hogy megéri napi 12 14 órát dolgozni. Mikor kicsit morogva megkérdeztem a főnököt csak az volt a válasz hogy mi már 30 40 éve dolgozunk itt te meg csak 7 éve.
Azonnal tettem fel a kérdést hogy mi van azzal a munkatárssal aki 8 és fél éve dolgozik itt, ő beleesett ebbe a korhatáros dologba?
Jött a válasz ami engem mély megnyugvással és nyugalommal töltött el.
Igen.

Olyan jó hogy az emberek ilyen őszinték egymással, nincs titkolózás, nincs függöny mögött a sötétben megkötött alku, nyíltan és őszintén beszél mindenki mindenkivel, el van ismerve az ember....

Most végre ott tart a világ ahol már régóta tartania kellene.

Nem hittem hogy én is megélem még ezt a dolgot és részese lehetek ennek a felemelő 108°-os váltásnak.

Ironikus bejegyzés....


2014. május 20., kedd

Zene - Főzés

Már írtam párszor hogy engem a magyar zenei előadók nagyon nem tudnak megfogni. Talán a két kezemen meg tudom számolni mennyi magyar előadót ismerek, és mennyit tudok elénekelni, na jó eldúdolni, miközben a szöveget mondom a fejemben.
De ez a zene nagyon belemászott a fülembe:
MR2 - Petőfin csíptem el:


Meg Ezeket Is:



Hétvégén beszabadultam a konyhába, főztem gombapörköltet, székelykáposztás csirkemellet tejföllel, csiperkegombás rántottát.

Citromfű tea:

Sajt tekercs:


Kapros tejfölös uborka:


Házilag készítek krémtúrót: 250dkg túró, 6 kanál kristálycukor, 1 csomag vaníliás cukor, egy kis mennyiségú tejföl vagy tejszín.





Székelykáposztás csirkemell - tejföllel.




Kétféle gombapaprikás:



Dalarann

2014. május 19., hétfő

Szakállas nő - Európa.

Én örülök hogy nyert ez a szakállas nő...
Bár érdekesek a reakciók, szinte mindenki a környezetemben szidja szegényt, de hát itt is látszik milyen messze vagyunk mi még európától. 
És én még úgy gondolom hogy ez a helyzet nem hogy javulni, rosszabbodni fog a dolog. 
Elkezdtem nézni a Trónok harcát, eddig a főcím tetszik nagyon, de a sorozat nem. Még egy jóképű pasit se láttam benne, hogy érdemes legyen néznem a sorozatot, vagy egy igazi meleg szálat vagy karaktert tehettek volna bele. 



Hétvégén főztem egy rakat kaját, holnap teszek fel képeket.



Jó,éjt

Dalarann

2014. május 12., hétfő

Adóbevallás.... nemsoká vége.

El se hiszem hogy pár nap múlva vége a hülye adóbevallásnak.
Annyi de annyi hülye ember vagy hogy az valami rettenet. Jó jó nem érthet mindenki mindenhez de azért vannak olyan dolgok amiknek alap kellene lenni, ja és a legszebb az egészben hogy még a NAV-tól visszaérkező, általuk kitöltött nyomtatványok közül talán minden tizedik volt jó... ez azért elkeserítő:

Kicsit én is így érzem magam mint szegény Balázs Péter:


..drága jó öreganyám....













Dalarann