Karácsony.

Kellemes karácsonyt mindenkinek, vajon nekem is?

Kezdődött a karácsonyi készülődés csütörtökön a bevásárlással, vettem csirkemellet, főztem belőle bolognai-t, amiből nem sokat evett a családom többi tagja mert nem szeretik az oregánót, sebaj több marad nekem. Mikor készlet indultam a buszhoz mert jött haza Karcsi a busszal, elmentünk hozzájuk, elvonult a tesója szobájába a táskája kiséretében. Elment becsomagolni nekem az ajándékát, ami nem más volt mint egy Kalinka Vodka, ezt szánta nekem szülinapomra. Szép kis ajándék és ötletes, mivel nem iszom alkoholt, ha iszom is nagy ritkán akkor csak krémlikőrt, jobban örült az ajándékának mint én, sebaj vett citromos kólát hozzá, aztán szép csendben megiszogatta a szobámban, én is kortyolgattam belőle nem akartam megsérteni, meg csak ajándékot vett nekem, valahogy viszonoznom kellett a dolgot, ezért nem is fintorogtam rá. Ajándékot nem vettem most neki, tavaly kapott egy új pénztárcát, amit Debrecenben vettem neki, de most nem tudtam kimozdulni itthonról, még pénteken is dolgoztam, a munkahelyem karácsonyi főzést rendezett amire mindenkit szeretettel vártunk, aki eljött kapott egy tál babgulyást, este pedig elmentem templomba, nem voltam vagy 3 éve már karácsonykor.

Ott ültem a templomban hallgattam a bibliából felolvasott részt, és azt éreztem, ez nekem nem mond semmit, egyszerűen nem érintett meg a dolog. Régen ott ültem, teljes áhítattal hallgattam, amit a tiszteletes úr mondott, de most semmi, üres szavak. Mikor felolvasta Mária és József történetét akarva akaratlanul is de elmosolyodtam. Mária gyermeket várt, de nem Józseftől, aki ki akarta tenni az utcára mert azt hitte megcsalta, és nincs házasság emiatt, mehet amerre lát, de még aznap este álmot lát, hogy ne parázzon a gyerek lehet nem tőle van hanem valami szellemtől, na itt széles mosoly, nem semmi beetetés, szegény József.

Szombaton megvolt a szokásos ebéd a nagyszülőknél, ami mint az elmúlt években vitába és veszekedésbe torkollott, de már meg sem lepődöm ezen, kellemes karácsonyt sem igazán kívántunk egymásnak, valahogy nem úgy jött ki a lépés. Mikor már apám szinte mindenért szólt, vagy tett valami megjegyzést felálltam az asztaltól és hazajöttem, majd csak vasárnap találkoztam velük újra a vasárnapi ebédnél, de a leves után ismét hazafelé vettem az irányt, filmeztem sorozatoztam egész délután.

Szombaton elmentem a helyi vendéglőbe, ahol karácsonyi bált rendeztek, de kész dög unalom volt, egész este csak cigány zene szólt és szinte csak kisebbségiek voltak, majd eljött a 23 óra és tombolahúzás, meg is nyertem a főnyereményt, ki is utáltak egyből, irigykedtek rendesen, meg volt pár ember, aki hangosan megjegyezte hogy bunda, szóval ez is egy szép este lett.

Éjfél felé felkért táncolni Móni, a tulaj lánya, mondtam neki, nem tudok táncolni, szégyenlős vagyok, rálépnék a lábára, közben meg egyszerűen nem is akartam hozzá érni, se megfogni a kezét, ott telt be a pohár amikor már a melleit is éreztem ahogy az oldalamhoz nyomja, hát de kérem nincs erkölcs :D

Szilveszter is itthon töltöm, hétfő munka, kedd szerda leltár, csütörtök évzárás, adatmentés, jelentések megküldése stb, péntek pedig ügyelet.

Úgy volt, hogy felmegyek egy nagyon jó barátomhoz Bp-re házibulizni, de a munka és az hogy nincs ki átvigyen reggel a vonathoz, teljesen keresztbehúzta a számításaimat. Marad a magányos este a szobámban, majd nézek valami sorozatot…

Ajándékot nem kaptam senkitől, én sem vettem ezért senkinek semmit, magamat megleptem pár elektronikai kütyüvel és ruhával.

Ennyit mára, mert olvasgatva mit írtam….. :’(