Telnek a napok… lassan elhalad mellettem az élet.
Hétvégén voltam fent bp-en, nagyon, de nagyon jól éreztem magam, barátok ismerősök közt, de még mindig egyedül.
Egyedül e nagyvilágban.
Tudom sem sokáig bírom már ezt, lehet hogy erőt veszek magamon és lehorgonyzom egy lány mellett, már így is pletykálnak rólam. Egyszerűbb lenne a helyzet, ha kipukkanna ez a lufi és megtenném azt, amit eddig még csak tervezgettem, latolgattam.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése