Pletyka.

Definíció: "A pletyka terjedését, alakulását nagyon nehéz követni, hiszen a lényege pontosan az, hogy képlékeny és kiszámíthatatlan. A pletykálók által szőtt hálók kibogozhatatlan szövevények. A pletyka mindenhol jelen van, és teljesen ellenőrizhetetlen. Egy szociológus szerint a pletyka definiciója a következő: Ismerhető szereplőkről szóló, nem publikus információ, aminek a legfőbb jellegzetessége a terjedés.
Az ismerhető azt jelenti, hogy olyan emberekről szól, akik a mi ismeretségi köreinkbe tartoznak. Nem publikus, tehát nyilvánosan már nem mernénk elmondani, legfeljebb két-három emberrel beszéljük meg, és a bizalmunkért cserébe ők is megosztanak velünk néhány új pletykát. Amit nyilvánosan vállalunk, az már nem pletyka - legyen szó akármekkora szenzációról - hanem botrány. A terjedés pedig alapfeltétele és lételeme a pletykának, attól az, ami, hogy egyre több ember adja tovább, hálókat tart egyben, és minden továbbmondásnál változik.
A pletyka értékváltó jelenség. Olyan, mint a tűz - a kemencében jó, a ház tetején rossz. Akkor jó, amikor valakiről idejében elterjed egy csoportban, hogy nem érdemes neki kölcsönadni, mert nem adja vissza, és akkor rossz, amikor ferdít, túloz, zavart okoz az emberi kapcsolatokban."

forrás: (pletyok.blogspot.hu)

Na szóval, régóta piszkozat ként szerepelt ez a bejegyzés a blogom boszorkánykonyhájában.
Én is részese lettem nemrég egy pletykának, aminek köszönhetően elég sok régi pletyka is felszínre került rólam.
Ebben a blogban szerintem még nem említettem K.-t a régi barátomat haveromat, akivel mikor nagyon jóban voltunk akkor el kezdett terjedni egy pletyka hogy K. meleg, vicces mert én vagyok a meleg K. meg hetyó, akinek van barátnője, és noha néha tényleg melegebb, meg buzisabb nálam, de ő akkor is a jányokat szereti (vagyis eddig így nézz ki a dolog.) Szóval mikor ezt megtudtam, akkor jött a következő pletyka.
Volt munkatársam osztotta meg velem ezt is, mert ő most kocsmárosként dolgozik, és mindannyian tudjuk hogy ami a nőknek a fodrász üzlet, addig a férfiaknak a pletyka cserélő hely a kocsma. A történet csak annyi hogy mikor ezzel a sráccal elkezdtem dolgozni, akkor a környezetében lévők, viccelődve, kötekedve, de a tudtára adták hogy vigyázzanak velem mert még nem volt barátnőm, vagyis ők nem tudnak róla, gondolom nem volt rólam barátnős pletyka, ezért vigyázzon nehogy rámozduljak. A legszebb az egészben hogy ezt pár napja tudtam meg tőle, pedig ez a dolog már több mint 3 éves történet, szóval nincs már hír értéke csak számomra, szóval ez már nem pletyka.
Viszont ma egyik munkatársnőm odavágta nekem a kérdést, számomra alattomosan, kígyó módjára:
" Mi újság... a másik munkahelyeden.?"
Elemezzük csak ki egy kicsit ezt a kérdést, ha az érdekelte volna hogy mi van velem akkor azt kérdezni hogy mi újság.? De ő még hozzá tette hogy a másik munkahelyeden, hmm elég konkrét kérdés. Ezek szerint őt nem az érdekelte hogy mi van velem hanem mi történik a másik helyen ahol dolgozom, ez az a hely ahol a főnöknőm öngyilkos akart lenni. Viszont ha ez érdekli akkor meg miért nem kérdezte meg kerek perec. Tudom én erre a választ, azért így kérdezte hogy ha bármit mondok és ő tovább adja akkor mossa kezeit, azzal hogy ő nem is kérdezett semmi olyat csak én kezdtem el mesélni. NA de nem kell engem félteni, tudom hogy jön létre egy pletyka, hogy kerekedik, hogy gömbölyödik, hogy alakul át, elkezdtem neki mondani semmit információ tartalommal rendelkező dolgokról beszélni. Láttam hogy ez nem tetszik neki, de ez legyen az ő baja, én nem pletykálok, ha kérdése van tegye fel, ha viszont konkrétan tudni akar valamit akkor kérdezze, meg én meg elmondom a véleményemet a dologról, és semmi többet, mert ha továbbmondja akkor teljes mellszélességgel tudom vállalni a dolgot.
Ezek után jött még egy kellemes megjegyzés tőle: "Ó mondjál már valamit, te úgy is mindent tudsz..."
Jól van kis anyám, ha harc hát legyen harc. Viszont kérdeztem:
"Hallom indulsz polgármesternek a következő választáson?"
" Ezt meg honnan szedte mindenki, hát ez nem igaz, már nagyon mérges vagyok ezért mert mindenhol ezt kérdezik tőlem."
Majd egy kis csend következett. Majd folytatta.
"Amúgy azt mondják itt többen hogy te mondtad nekik hogy én indulok a választásokon, tőled hallották először, pedig nem is igaz a dolog."
Ekkor hangosan elnevettem magam, és a folyosón ülő férfi embert behívtam és arra kértem hogy ismételje már el hogy miről beszélgettünk tegnap, de ha lehet ragaszkodva az eredeti beszélgetéshez.
Elmondta hogy a választásokról beszéltünk, milyen alternatívák vannak, kik fognak indulni, kiknek kellene, és ő megkérdezte hogy hallottam e hogy az egyik itt dolgozó is indulni akar a választásokon.
Majd azt a választ adtam hogy nem hallottam, de tudom kire gondol.
Na mikor ezt így elmondta, akkor a kollegina köpni nyelni nem tudott, szépen sarokba szorítottam, nem olyan könnyű engem sarokba szorítani. A munkatársai arcán meg jól leolvasható volt a mosoly, végre valaki helyre tette egy kicsit.
"Hiába állítja azt valaki, hogy őt a pletyka egyáltalán nem érdekli, még el is fordulhat tüntetően, de a pupillája kitágul, a szeme felcsillan, az arckifejezése megváltozik egy jó szaftos hír hallatán, és ez elárulja őt. Ha érintett, akkor pláne szöget üt a fejébe az információ - nincs ember, aki fel ne figyelne, ha másoktól tudja meg, hogy a testvére nyert a lottón
Az egyetlen hatásos ellenszere az elhallgatás. Ha az érintett egyáltalán nem próbálja magyarázni, cáfolni, megerősíteni, akkor elsorvad. Ezt a "no comment" taktikát a politikusok is jól megtanultak, ezért fullad ki a legtöbb botrány anélkül, hogy kiderülne, mi is történt valójában."

forrás: (pletyok.blogspot.hu)

Kicsit más, nemrég megnéztem egy videót ami nagyon szíven markolt, a zenéjét meg kimondottan szeretem:

Nem tartom magam vegának, vegánnak, sem a többi módozatába tartozó embernek, mert szeretek bizonyos húsféléket főzni és fogyasztani is. de a videó láttán belegondolni az egészbe.... borzasztó Főleg mikor a boci a nagy szemeivel nézz kifelé majd ráborul a sötétség.... franc ebbe az érzékeny, mimóza lelkembe.
DE azt is megértem hogy ennyi embert etetni kell! A génmódosított termékektől meg félnek az emberek, csak azt nem értem hogy miért nem értik meg hogy a növény nemesítés is ezt csinálja csak több generáció kell mire egy egy gén beépül, de a végén beépül.

Egy 24 éves fiú bámult ki a vonat ablakán.

„Apa nézd, azok ott hátul a fák!”
Az apja elmosolyodott. Egy fiatal házaspár ült mellettük és figyelték a fiú nagyon gyerekes viselkedését.
Ismét kiáltás…
„Apa nézd, a felhők olyanok, mintha velünk jönnének!”
A fiatal pár nem tudott már tovább ellenállni:
„Miért nem viszi el a gyerekét egy jó elmeorvoshoz?” –kérdezték az apját.
Az idős ember mosolyogva válaszolt:
„A kórházból jövünk. A fiam vakon született, és csak pár nap telt el a műtét óta. Ma van az első napja, hogy láthatja a világot körülötte.”
Tanulság:
Minden embernek megvan a maga története. Ne ítélkezzünk felettük, ne bántsuk őket, mert nem tudhatjuk, hogy mit éltek át, vagy mi történt velük. Az igazság néha megdöbbentő is lehet!

Dalarann